Személyes reflexiók:
Leegyszerűsített viszonyom a tárgyakkal
- minél fiatalabb voltam, annál nagyobb jelentőségük volt a tárgyaknak. Játék közben folyamatosan felruháztam a legkülönbözőbb tárgyakat a legkülönbözőbb jelentésekkel, és ha valami gondolat nagyon megtetszett, akkor azt a tárgyat előszeretettel "dédelgettem" (= dédelgetett álom). Ezek a magammal kapcsolatos, az általam elképzelt fantáziavilág elemei voltak. (ez lehetett bármi - telefon, toll, papírdarab, bögre, stb.)
- később a fantáziám sokkal inkább a valós világra összpontosult, de még mindig a külső reprezentáció révén kaptam visszacsatolást egy elképzelt önképre, ezért váltak olyan fontossá a márkák!! a modellek, az utánzás!! (pulp fiction, alanis cd-k, martens bakancs)
- aztán egyre inkább magukért kezdtek el beszélni a tárgyak és egyre kritikusabb lettem. Valaki vagyok, vagy valaki akarok lenni? Ekkor elkezdtem dolgozni azért, hogy tényleg az legyek, aki akarok lenni, ne csak úgy tegyek a tárgyaim által. A tettektől, a belső tulajdonságoktól/ról, az eredményektől vártam a visszajelzéseket. Így a tárgyaknak egyre kisebb lett a szimbolikus jelentőségük, és egyre inkább eszközökké váltak. Emiatt a kötődésem is egyre kisebb a tárgyak iránt, hacsak az elvesztésük nem foszt meg valamilyen képességemtől. Ezért persze nem mindegy, hogy milyen eszközökkel rendelkezem, mert az befolyásolja a lehetőségeimet, a fejlődésemet. (Már nem azért lenne érdekes, hogy van-e számítógépem, vagy sincs, mert az valamit jelent egy elképzelt világban, hanem, hogy hozzáférek-e a tudáshoz, a képességekhez, amit a számítógép nyújt, vagy sem. Ha vennék egy szájharmonikát, ma nem azért venném, mert fú de menő leszek egy szájharmonikával, hisz elképzelem, hogy milyen szuper szájharmonikus lehet majd belőlem, mondjuk valamikor a jövőben, és már-már így tekintek magamra, hanem mert tudok rajta játszani, vagy akarok rajta játszani, mert ez az én valóságom itt és most, hogy szájharmonikázom, ha jól, ha rosszul. És ha most azért venném, mert szájharmonikus akarnék lenni, akkor ahhoz nem lenne elég egy harmonika, hanem ahhoz át kéne szerveznem az időmet, átgondolni a napi rutinomat, hol tudok fellépni, stb., stb. Míg régen ehhez elég volt a szájharmonika puszta léte.)
... a tárgyakhoz nagyon ragaszkodnak, pont az állandóság hiánya
miatt. Mondjuk sajnos a gyakori és hirtelen "kiszakítások" miatt van,
hogy mindent elveszítenek szegények ... (Zsófi)
... az egyéni
egzisztencia megteremtése, a környezet feletti kontroll... a flow köti össze a szelf elemeit a kihívások világában
való aktív részvétellé: játékok, sportok, berendezési tárgyak, eszközök,
könyvek, szerszámok, hangszerek, alkotják azokat a konkrét jeleket, amelyek
által ez a cél elérhető ... (Cs&H, 352)
Wesley Óvoda látogatás - 02.16.
Az Óvoda:
- egy jól felszerelt, jó körülmények közt működő óvoda
- 40 gyerek (2 csoport)
- kompetencia alapú programcsomag - (minden önkormányzati óvodában van)
- integratív, differenciált módszerek
- játékok vannak bőven, különböző foglalkozásokat is tartanak, bemutatókat, nyílt napokat, közös eseményeket
- adományokat rendszeresen kapnak, azokból válogathatnak maguknak a gyerekek, hazavihetnek játékokat, ruhákat akár az óvodából is
- vannak kognitív készségeket, finommechanikus készségeket, együttműködési készségeket is fejlesztő játékok, önkifejező (rajz, beszéd, báb) játékok is
A Gyerekek:
- vidékről családjaikkal együtt felkerült gyerekek, nem hajléktalanok - rokonoknál, albérletben laknak
- vidéki állandó lakcímmel
- szegények
- a Hajléktalan Óvoda név félrevezető, megbélyegző
- kiegyensúlyozottnak, rendesnek, kooperatívnak tűntek, szófogadónak, nem erőszakosak
- az óvonő fel volt pörögve az ő szintjükre, a figyelmük lekötése, az egyenként a gyerekekre figyelés miatt
- figyelem lekötés
- hamar, minden további probléma nélkül befogadják a társaikat - akár újonnan érkezőket - szinte sosincs konfliktus
- ezek a gyerekek már valószínűleg nagyon edzettek, kisebb elutasítások/problémák nem rázzák meg őket
- nem igazán ragaszkodnak a tárgyaikhoz, nem jellemző, az óvodában sem - ez jó - nem tűntek szorongónak
- az emberi figyelemre és szeretetre vágynak nyilvánvalóan
- a nagy meleg maci nem kell nekik, max egy kicsit, aztán félre rúgják. Mit kezdjenek ők azzal?
- EDZETTEK, NEM ELKÉNYEZTETETTEK, BEFOGADÓK, EGYÜTTMŰKÖDŐK
- írnak, számolnak
Az Óvónők:
- gyanakvóak, kötelességből segítőkészek
- szeretik a gyerekeket
- ami először eszébe jut - megfontoltság nélkül - azt válaszolták
- ezeknek a gyerekeknek semmi különösebb bajuk nincsen
- mi lenne egy probléma, ami eszébe jut: semmi
- Miért gyankvóak? Mert félnek. Mitől félnek? Hogy rossz előítélettel állok hozzájuk, hogy úgy bánok velük, mintha segítségre szorulnának, mintha valami rossz szindróma lenne. Ők jól vannak, köszönik. Minden jól működik, nem kell ide semmi.
Önreflexió:
- nem lehettek egészen tiszták a szándékaim
- talán néha túl alázatos voltam az igazgatónővel, aki a leggyanakvóbb, és távolságtartóbb
- mindent megtesz, hogy a gyerekek családon belül maradjanak, 4 év alatt 2-szer volt, hogy a gyámügyiseknek át kellett adni egy-egy gyereket
2012.02.17.
Árvaság on Wiki: történet, trendek, országok, statisztikák
Örökbefogadás on Wiki: a történelmi folyamatok, trendek, hatások
THOKOMALA otthonok Dél-Afrikában - kapcsolódó linkek:
Community Based Care,
2012.02.20.
A Fővárosi Önkormányzat I. sz. Befogadó Otthona - Alföldi utca (átmeneti otthon)
A környezet
- tiszta, gondozott, rendes környezet, nagy terek, szobák
- kicsit üres benyomást kelt, (lehet, hogy ez nyugtató, mint inkább ijesztő)
- a gondnokok, óvónénik kedvesek, szeretetteljesek, nem idegesek, nem aggódók
- nem volt sok gyerek - kb. 10 -, de ennél többen is szoktak lenni - kb. 20
- látszólag nincs nagyon sok játék - vagy csak nincs elől
- óriási a fluktuáció a gyerekek közt, ezért nem búcsúztatják el a gyerekeket
A gyerekek
- kicsik, borzasztóan szeretet éhesek, érintés éhesek - mint Bódvalenkén
- nem nagyon beszélnek - mint Bódvalenkén
- most kb. az összes beteg volt, ezért elmaradt a pszichodráma foglalkozás
- sokszor a szüleik hozzák be őket - van szülői kapcsolattartás
- itt laknak, de csak ideiglenesen, ez egy várakozással teli, függőben levő állapotot jelent, ami megviseli a gyerekeket - átmeneti, kialakulatlan, bizonytalan állapot
- vagy nevelőszülőhöz, vagy gyermekotthonba kerülnek, vagy esetleg vissza a családhoz
- a testvérek minden körülmény közt együttmaradnak
- az óvodások, a kiskamaszok és kamaszok külön emeleteken vannak + baba-mama gondozás (az Alföldi utcai otthon a lány kiskamasz és kamasz gyerekek befogadását teszi lehetővé, a II. sz. Befogadó Otthon a fiúk otthona. A bántalmazott gyerekekre a III. Lakásotthon a befogadó hely - címe, elérhetősége titkos.)
- a cél a gyerekek családba helyezése - saját családba vissza, vagy nevelő család (nem jók a motivációk: pénz)
- a gyermekotthonok fenntartása sokszorosa a családban való elhelyezés költségeinek, plusz a gyerekeknek sem tesz jót
- ahogy feljebb cseperednek, biztos, hogy kijárnak az otthonokból, önállósítják magukat: "12 évesen nagyobb élettapasztalatuk van, mint nekem 30 évesen." (Edina)
- iskolába kijárnak az otthonokból - 12 éves korig kísérettel
(18 - 24 éves kor közt van lehetőség az utógondozásra, az erre való szándékot, és közreműködést a fiataloknak mutatniuk kell)
hospitalizmus
izoláció vagy szeparáció következtében kialakuló
viselkedészavar. Először Harry F. Harlow írta le a megfigyeléseit
izolált rhesusmajmok vizsgálatával kapcsolatban. Később anyjuk nélkül
élő csecsemőknél is megfigyelték a jelenséget. Szó szerint kórházi
ártalom. Tüneteit René Spitz figyelte meg és írta le részletesen
lelencházi csecsemők kapcsán: a kezdeti sírást és motoros
nyugtalanságot, étvágytalanságot lassan felváltja az apátia, a
közönyösség és az interperszonális kapcsolatok elutasítása. Az érzelmi
lemaradást és fejletlenséget a mozgásfejlődésben, de különösen a
beszédfejlődésben való lemaradás is követi. Négy évvel az anyától való
elszakadás után a gyermekeknél a lemaradás mértéke egyes esetekben
elérte a két évet. Jellegzetesek a kicsinyeknél megjelenő
pótcselekvések: ujjszopás, himbálás (jaktálás), maszturbáció, amelyek
hosszú távon fennmaradnak.2012. 02.24.
Cseppkő Gyermekotthon
A környezet
- a vártnál jobb állapotok vannak
- 3x40 gyerek (I., II., III. sz. gyermekotthon) 10 fős házak + a Garzon
- a nagyobbaknak külön szobáik vannak, a kicsik 2-3 fős szobákban laknak
- az ország legnagyobb gyermekotthona
- 5 nevelő/ház (- a csoportoknak nem nevük van, hanem számaik - nem igazán humánus
1 gyám/otthonegység
A gyerekek
- általában szülői elhanyagolás, vagy bántalmazás miatt kerülnek az otthonba
- vagy egyáltalán nincs kapcsolatuk a szülőkkel, vagy pénteken és vasárnap látogathatók. Van, akiket kiengednek a hétvégére, hogy hazamenjenek.
- nem éltanulók
- a kicsik súlyosan magatartászavarosak
- nem nagyon akarnak külsős barátokat, az átlagnak beilleszkedési gondjai vannak. Az otthon az ő világuk, amiből nem szívesen lépnek ki, félnek a kerítésen kívül.
- zsebpénzt kapnak: 10-14 éves - havi 3000.-
14-18 éves - havi 6000.- + évszakonként kapnak 20.000.- ruhapénzt
- ha szeretnének valamit (mobilt, laptopot), kitűznek eléjük valami célt, és ha teljesítik, akkor hozzányúlnak a családi pótlékhoz, ami folyamatosan gyűlik nekik
- annyi adomány és ajándék érkezik pl. karácsonykor, hogy nem lehet velük mit kezdeni
Alapvető benyomások
- a gyermekotthon egy jó körülményeket biztosító burok, ami egészen különbözik a család otthoni körülményeitől
- rizikós, hogy fenn tudják-e tartani maguknak azt az életszínvonalat kikerülés után, amit itt biztosítanak számukra
- nagyon beszabályozott környezet
Donald Winnicott az átmeneti tárgy - hála Zsófinak
Liu Yang's East vs. West címmel megjelent grafikái nagyon jó példái annak, hogyan lehet egyszerűen megfogni és vizuálisan átadni kulturális különbözőségeket.
Gyerekszegénység - felnőtt hátrányok: a tanult tehetetlenség
Martin Seligman - A tanult tehetetlenség
Project H Design: Csendesszoba egy Austin-i gyermekotthonban
No comments:
Post a Comment